Szabályozott OT-pentest, biztonsági fókusszal, élő rendszerek megóvásával.
OT behatolás-tesztelés során tapasztalt szakértők szimulálnak támadásokat OT/ICS környezetben, hogy feltárják a hálózati, rendszer- és alkalmazási résekből adódó sebezhetőségeket. Célunk, hogy valós körülmények között mérjük fel a védelmi intézkedések hatékonyságát.
A folyamat nem-intruzív szkennerek alkalmazásával kezdődik, majd szükség esetén kontrollált exploit-okkal demonstráljuk a legkritikusabb kockázatokat. Minden lépés során maximalizáljuk az Availability megőrzését, hogy ne zavarjuk a termelést.
Megmutatja, mennyire képesek a védelmi rétegek megállítani egy támadót
Feltárja az üzemi zavarok mértékét, ha egy támadó kihasznál egy rést
Részletes technikai elemzés és priorizált kockázatlista
Megismerteti a védelmi kontrollok hiányosságait – emberi és technológiai oldalon egyaránt
Availability-központú tesztterv, amely minimalizálja az éles üzem kockázatát
Műszaki és szervezeti határok kijelölése.
Szabványalapú, OT-specifikus értékelés.
Vezetői és műszaki dokumentáció.
Ez a szolgáltatás különösen értékes az alábbi szektorokban, a sajátos szabályozás, eszközpark és fenyegetési modellek miatt.
Ipari hálózaton a szokásos penetrációs teszt módszertan veszélyes. Az agresszív szkennelés megbéníthat egy vezérlőt, a kihasználási kísérlet leállíthatja a gyártást. A hangsúly ezért a szegmentáció ellenőrzésén van, nem a vezérlők törésén.
Írásban rögzítjük, mit tesztelünk, mi tilos, ki a kapcsolattartó, és mi az azonnali leállítás jele. Az üzemvezetés részvétele nem opcionális ebben a szakaszban.
Forgalomtükrözésből építjük fel a támadási felület képét: eszközök, protokollok, kommunikációs útvonalak, az IT és az OT közötti átjárások.
Ez a teszt lényege: valóban nem lehet átjutni az irodai hálózatból az üzembe? Tartanak-e a zónahatárok? A szállítói csatornákon keresztül meddig lehet eljutni?
Ahol a kockázat vállalható, laborban vagy tartalék eszközön igazoljuk a támadási láncot. Ahol nem, ott elméleti láncot vázolunk fel bizonyított előfeltételekkel.
A módszertan az ipari környezet sajátosságaihoz igazodik. Minden aktív lépéshez tartozik kockázatértékelés és előzetes jóváhagyás.
| Terület | Módszer | Kockázati szint |
|---|---|---|
| Eszközfelderítés | Passzív forgalomelemzés | Nincs (csak figyelés) |
| IT/OT átjárás | Hálózati útvonal-vizsgálat az IT-oldalról | Alacsony |
| Zónahatárok | Szegmentáció-ellenőrzés, engedélyezett forgalom tesztelése | Alacsony |
| Távoli hozzáférés | Szállítói csatornák, VPN, ugródeszka-szerverek | Alacsony to közepes |
| Mérnöki munkaállomás | Jogosultságok, programletöltési képesség | Közepes |
| Protokoll-szintű | Modbus, S7comm parancsok laborban | Csak laborban vagy leálláskor |
| Vezérlő-szintű kihasználás | Tartalék eszközön, egyeztetve | Csak külön engedéllyel |
De igen, ezért a módszertan alapvetően más, mint IT-környezetben. A felderítés passzív, aktív lépést csak előzetes kockázatértékelés és jóváhagyás után teszünk, és a vezérlő-szintű kihasználást laborban vagy tervezett leállás alatt végezzük, azonos típusú tartalék eszközön. A teszt alatt folyamatos kapcsolattartás van az üzemeltetéssel, és bármikor leállítható. Sok esetben az elméleti támadási lánc felvázolása ugyanazt a döntést támogatja, mint a tényleges végrehajtás, jóval kisebb kockázattal.
Elsősorban azt, hogy a szegmentáció működik-e. A legtöbb ipari környezetben nem az a kérdés, hogy egy PLC feltörhető-e, hanem hogy egy támadó eljut-e odáig. Ha az irodai hálózatból, egy phishinggel megszerzett munkaállomásról el lehet érni a folyamatvezérlést, az önmagában a legsúlyosabb találat, függetlenül attól, hogy a vezérlőn milyen sérülékenységek vannak.
A szegmentálási projekt után, mert akkor van mit ellenőrizni. Ha még lapos a hálózat, a teszt eredménye előre tudható, és a pénzt jobb a szegmentálásra költeni. A jó sorrend: eszközleltár, kockázatértékelés, szegmentálás, majd penetrációs teszt, ami igazolja, hogy a zónahatárok tartanak. Ezután évente egyszer, illetve nagyobb átalakítás után érdemes ismételni.
A teszt túlnyomó része leállás nélkül elvégezhető: a passzív felderítés, az IT-oldali vizsgálat és a szegmentáció-ellenőrzés nem igényel termelési szünetet. Leállás csak a vezérlő-szintű, aktív kihasználáshoz kell, és az sem mindig: ha van tartalék eszköz vagy laborkörnyezet, ott elvégezhető. A hatókör-egyeztetésnél tisztázzuk, mi az, ami leállás nélkül megy, és mi az, amihez ablak kell.
A hatókör-egyeztetésnél rögzítjük az azonnali értesítés menetét: kit hívunk, milyen csatornán, mi számít azonnali jelzést igénylő találatnak. Ha a tesztelő olyan kockázatot talál, ami közvetlen veszélyt jelent a folyamatra vagy az emberi biztonságra, a teszt azonnal megáll, és a jelzés a jelentésre való várakozás nélkül megtörténik.