Sebezhetőségkezelés: hogyan priorizáljon

Miért félrevezető a CVSS-pontszám önmagában, mit ad hozzá az EPSS és a KEV-katalógus, és hogyan építsen működő patch-folyamatot OT-környezetben is.

Téma
IT-biztonság
Szerző
ARLITECH szakértői csapat
Megjelent
Frissítve

Egy közepes méretű szervezet sebezhetőség-szkennere jellemzően több ezer találatot ad, ebből több százat „kritikus” vagy „magas” besorolással. Ezt senki nem tudja lekezelni, és a leggyakoribb következmény az, hogy a lista senkit nem érdekel többé.

Ezen több erőforrás nem segít, a priorizálás javítása igen. Ez a cikk azt mutatja be, hogyan lehet a több ezer találatból kiválasztani azt a néhány tucatot, amelyik valóban számít.

Miért nem elég a CVSS

A CVSS-pontszám a sebezhetőség elméleti súlyosságát méri, laboratóriumi körülmények között. Amit nem mond meg:

  • kihasználják-e ténylegesen a valóságban,
  • elérhető-e egyáltalán az adott rendszer a támadó számára,
  • mit ér a rendszer üzletileg,
  • van-e körülötte kompenzáló kontroll.

Emiatt fordul elő, hogy egy CVSS 9.8-as hiba egy izolált, internetről elérhetetlen tesztrendszeren kevésbé sürgős, mint egy CVSS 6.5-ös a publikus webalkalmazásban, amit aktívan támadnak.

Három adatforrás, amely rendet tesz

1. KEV: amit ténylegesen kihasználnak

A CISA Known Exploited Vulnerabilities katalógusa azokat a sebezhetőségeket sorolja fel, amelyeket bizonyítottan aktívan ki is használnak. Ez néhány ezer tétel a több százezer CVE-ből.

Ha egy találat szerepel a KEV-ben, az azonnali prioritás, függetlenül a CVSS-pontjától. Már ez az egy szűrő is azonnal kezelhető méretűre csökkenti a legtöbb szervezet listáját.

2. EPSS: a kihasználás valószínűsége

Az Exploit Prediction Scoring System azt becsüli, mekkora eséllyel használják ki az adott sebezhetőséget a következő 30 napban. Az érték 0 és 1 között mozog.

A gyakorlatban a CVE-k túlnyomó többségének EPSS-értéke 0,01 alatt van, vagyis gyakorlatilag soha nem használják ki őket. A leggyakoribb a magas CVSS és az alacsony EPSS párosa, és ez árasztja el a listát.

3. A saját kontextus

Ezt külső adatbázis nem tudja megadni:

  • Elérhetőség: internetről elérhető, belső hálózatról, vagy izolált szegmensből?
  • Üzleti kritikusság: mi történik, ha ez a rendszer kiesik vagy kompromittálódik?
  • Adat: kezel-e személyes vagy üzleti szempontból érzékeny adatot?
  • Kompenzáló kontroll: van-e előtte WAF, IPS, szegmentálás, ami a kihasználást megakadályozza?

A gyakorlati priorizálási sorrend

Prioritás Feltétel Határidő
P1 KEV-listás és elérhető a támadó számára 24-72 óra
P2 EPSS magas (>0,1) és internetről elérhető 7 nap
P3 CVSS kritikus, belső rendszer, üzletileg fontos 30 nap
P4 Minden más Következő karbantartási ablak
P5 Alacsony EPSS, izolált, kompenzált Dokumentált elfogadás

A P5 kategória fontos: nem minden sebezhetőséget kell javítani. A dokumentált kockázatelfogadás legitim válasz, ha a döntést valaki meghozza és aláírja. A csendes figyelmen kívül hagyás viszont nem az.

A leggyakoribb hiba a hiányos leltár, gyakoribb még a rossz priorizálásnál is. A szkenner csak azt találja meg, amit ismer. Ha a vagyonleltár nem teljes, a legjobb priorizálás is vak marad ott, ahol a legnagyobb a kockázat: az elfelejtett, senki által nem üzemeltetett rendszereken.

OT-környezetben más a helyzet

Ipari környezetben a patch-elés sokszor nem járható út. A gyártói támogatás lejárt, a frissítés érvénytelenítené a minősítést, vagy a leállási ablak évente egyszer van.

Tenni ettől még lehet, csak más sorrendben:

1. Ismerje meg az eszközeit. Passzív felderítés, firmware-verziók pontos rögzítése. Enélkül nincs sebezhetőség-illesztés.

2. Szűrjön elérhetőség szerint. Egy sebezhető PLC egy jól szegmentált zónában, ahová csak a mérnöki munkaállomásról van út, lényegesen kisebb kockázat, mint ugyanez egy lapos hálózatban.

3. Alkalmazzon kompenzáló kontrollt. A hálózati szintű virtuális patch (ipari IPS, amely az adott sebezhetőséget célzó forgalmat blokkolja) gyakran az egyetlen reális válasz. Nem javítja a hibát, de megakadályozza a kihasználását.

4. Tervezzen a leállási ablakra. A ténylegesen javítandó tételek listája álljon készen, amikor eljön az ablak, mert ott órák állnak rendelkezésre, nem napok.

5. Dokumentáljon. A NIS2 ötödik intézkedése és az IEC 62443-2-3 is a folyamatot kéri számon, nem a nulla sebezhetőséget.

A működő folyamat elemei

Felderítés. Folyamatos, automatizált szkennelés a teljes vagyonleltáron. IT-ban aktív, OT-ban passzív.

Priorizálás. A fenti sorrend szerint, lehetőleg automatizáltan. A cél, hogy a csapat elé kerülő lista tíz tételes legyen, ne kétezer.

Felelős. Minden tételnek legyen gazdája. Az, hogy „az IT majd megcsinálja”, nem jelöl ki felelőst.

Határidő és követés. Prioritási szintenként rögzített határidő, és mérés arról, hogy tartják-e.

Ellenőrzés. A javítás után újraszkennelés. Meglepően gyakran derül ki, hogy a patch települt, de a szolgáltatás nem indult újra, tehát a régi verzió fut tovább.

Kivétel-kezelés. Írásos, határidős, felülvizsgált kockázatelfogadás azokra, amiket nem javítanak.

Mit mérjen

Három mutató elég:

  • Átlagos javítási idő (MTTR) prioritási szintenként. Ez mutatja, működik-e a folyamat.
  • KEV-listás nyitott tételek száma. Ennek nullához kell tartania.
  • Lefedettség: a vagyonleltár hány százaléka van egyáltalán szkennelve.

A harmadik szokta a legnagyobb meglepetést okozni. Sok szervezetnél a szkennelés a szerverekre korlátozódik, miközben a munkaállomások, a hálózati eszközök és a peremberendezések kimaradnak. A támadók pedig éppen ezeken keresztül jutnak be.

Ha szeretné felmérni, hol tart, az IT-biztonsági felmérés a frissítések állapotát is átvilágítja, a javítások ütemezett kezelésére pedig a patch- és frissítéskezelés szolgál. OT-oldalon az OT-biztonsági felmérés teljes mélységben a nem frissíthető régi rendszereket is elemzi. Az IT-biztonsági felmérésről és az IEC 62443 keretrendszerről külön cikkben írtunk.

Kapcsolat

Készen áll a kritikus rendszerei védelmére?

Szakértőink felmérik biztonsági helyzetét, és egy szervezetéhez illő útitervet dolgoznak ki.

Az ARLITECH gödöllői irodája

Látogasson meg minket

Gödöllői irodánkban személyesen is várjuk.

Cím
Centrum Irodaház, 2100 Gödöllő, Dózsa György út 13, 3. emelet 309
Helyi ügyfélfogadás
H–P 9:00–17:00
Útvonaltervezés (új lapon nyílik)