A legtöbb incidensvizsgálat azon bukik el, hogy a döntő napló nincs meg vagy már felülíródott. Melyik forrásból mit gyűjtsön, és mennyi ideig őrizze.
Az incidensvizsgálatok jelentős része nem azon múlik, hogy jó-e a szakértő, hanem hogy van-e mit vizsgálni. A leggyakoribb mondat egy vizsgálat harmadik napján: „ez a napló csak 7 napig őrződik meg". Márpedig a támadó jellemzően hetekkel korábban jött be.
Ez a cikk arról szól, mit érdemes gyűjteni, meddig őrizni, és mi az, amit a legtöbb szervezet kihagy.
Nem az a cél, hogy mindent gyűjtsön. A licencköltség jellemzően adatmennyiség-alapú, tehát a felesleges napló pénz, és közben elfedi a lényeget.
A cél az, hogy egy incidens után meg lehessen válaszolni négy kérdést:
Minden naplózási döntést erre a négy kérdésre lehet visszavezetni.
Ha egyetlen forrást választhat, ez legyen az. A támadások túlnyomó része hitelesítő adattal indul.
Két számot kell meghatározni, és a kettő nem ugyanaz.
| Adat | Azonnal kereshető | Archivált |
|---|---|---|
| Identitás | 90 nap | 12-24 hónap |
| Végpont | 30-90 nap | 6-12 hónap |
| Tűzfal, proxy | 30 nap | 6-12 hónap |
| DNS | 30 nap | 6 hónap |
| Levelezés, felhő | 90 nap | 12 hónap |
A 90 nap nem véletlen szám. A támadók átlagos bennlétele (dwell time) évek óta hetekben mérhető, és a felderítés gyakran külső jelzésből indul, tehát késve. Egy 30 napos megőrzés mellett gyakran nem derül ki, hogyan jutottak be.
Az archivált réteg lehet olcsóbb, lassabb tárolás. Nem kell azonnal kereshetőnek lennie, de meglétében kell lennie.
Az időszinkron. Ha az eszközök órái eltérnek, a korreláció használhatatlan. NTP mindenhol, egységes időzónával, lehetőleg UTC-ben naplózva. Ez triviálisnak hangzik, és mégis a leggyakoribb probléma egy vizsgálat elején.
A naplótörlés riasztása. A támadó első dolga a nyomok eltüntetése. A napló törlése vagy a naplózás kikapcsolása önmagában riasztás kell legyen, mert normál üzemben senki nem csinálja.
A napló kimásolása. A gépen maradó napló a támadó kezében van. A SIEM-be vagy külön tárolóra másolt napló nincs. Ez a különbség dönti el, hogy lesz-e mit vizsgálni.
A hálózati eszközök. Sok szervezetnél a szerverek naplózva vannak, a kapcsolók, útválasztók és peremeszközök nem. Pedig a támadók pont a peremen jönnek be.
A saját biztonsági eszközök naplója. Az EDR, a WAF és a levélszűrő is naplóz. Ezek a legsűrűbb jelforrások, mert már szűrve vannak.
Nagyságrendi tájékozódásnak, felhasználónként és naponta:
Egy 200 fős szervezetnél ez nagyságrendileg 10-25 GB naponta, ha mindent gyűjt. Ezért fontos a priorizálás: az identitás és a végpont adja az érték nagy részét, a nyers hálózati forgalom mentése ritkán éri meg.
Ezekre a kérdésekre most, incidens előtt kell tudni a választ:
Ha bármelyikre nem a válasz, ott érdemes kezdeni. A SIEM bevezetéséről és az incidens első 24 órájáról külön cikkben írtunk, a naplózási architektúra kialakítása pedig az IT biztonsági szolgáltatásaink része.
Átfogó IT biztonsági szolgáltatások, tűzfalak, WAF, IPS, SIEM, DLP és végpontvédelem az ARLITECH-től.
Mikor van szüksége egy szervezetnek SIEM-re, milyen naplóforrásokkal kezdje, hogyan kerülje el a…
Óráról órára: mit tegyen és mit ne tegyen a felfedezéstől a hatósági bejelentésig, és miért a bizonyítékok…
Szakértőink szívesen átbeszélik, mit jelent mindez az Ön szervezetének környezetében.